Szent István Kápolna

A kápolnát Callmeyer Ferenc, az oltárt Sikota Győző tervezte.
 
Kivitelező: Vankó József
 
Építtette Lezsák Sándor és felesége 1997-ben István fejedelemségének 1000. évében, amikor a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola kurátorai: Gálfalvi György, Ghéczy Iván, Gyarmati Dezső és Tollas Tibor.

 

 

"... Igaz ez a beszéd, és szeretném, ha szilárdan tanúskodnál ezek mellett, hogy Istenben hívők igyekezzenek a jócselekedetben előljárni :ezek jók és hasznosak az embereknek. De kerüld az ostoba vitatkozásokat,.. a viszálykodásokat és törvényeskedő harcokat, mert ezek haszontalanok és hiába valók."

Pál levele Titushoz 3.

 

Az ajánlás elsősorban a helynek szól a lakiteleki Népfőiskolának. A kihívásnak, mert ennek a kápolnának elsősorban a magyarsághoz kell szólnia, az istenhívők egységes nyelvén, a Keresztre Feszített emberiség megváltó hitében. A kápolna ?beugró? meditációs hely, igazi ökumenikus szentély, ahol a lélek kiszakadva a napi gondok hatásaiból magára tud maradni, s a tisztító elmélkedésre tud találni.

Kápolnát kívántam tervezni, nem katedrálist. A katedrálist a lélek belsejében kell majd felépíteni az Istenre találás köveiből.

Utólag mindenre könnyű ideológiát teremteni, de az alkotó munka őszintesége csak utólag igazolható. Ebben az európai térben, itt a Kárpát Medencében a hangot Szent István kora ütötte le: minden tíz helységnek előírta szent egyház építését. Ebben a korban keletkezett román stílusú épületek méretükben, egyszerűségükben s nem utolsósorban arányvilágukban oly egységesen fogalmazták az akkori keresztény Európa összetartozását. A normann Anglia építészete mennyire rokona volt kortársának az akkori Magyarországénak. Csempeszkopácsi templomocska a kedvencem. Zárt, klausztrofób tér. Egyben magas is, felfelé húzó. Ilyet alkottam, kisablakon keresztül szűrt fényűt, az oltár (úrasztal) mögötti keresztablakon a környezetre utalót.

Az alaprajz hármas tagolása a háromnak vallásos és misztikus számerejére utal, az oldalhajók a zavartalan meditáció bővületei. Magasra húzott külső tömeg a környezet felkiáltó jele, a kiugró, oltalmat nyújtó tető az invitálás szimbóluma, s a harang -(ok) felfüggesztésének is lehetősége.

A kis kápolna alapkőletétele 1996 őszén, ünnepélyes körülmények között történt. Alig volt elhihető, hogy Szt. István és Boldog Gizella házasságkötésének ezredik évfordulóján már állani fog. A Lakiteleki Népfőiskolai Alapítvány igazgatójának szervező készsége, az építő akarat, az együtt működők egy cél irányába fordulása csodát szült, a kápolna alig háromhavi munka után készen állott az 1997. augusztus tizenhatodiki felszentelésre.

Valamit az anyagi valóságról. A kápolnát vályogból építettük fel. Szokatlan anyag a templom építészetben. Kiváló viszont egy küldetés teljesítésében: felületén a kéz munkája ugyanúgy leolvasható, mint a kőkatedrálisokén. A tapasztva falazásban ott az ember, a mindenkori Kőmíves Kelemen, a hófehér meszelt felületen különös tektonika, fény és árnyék játéka nappal és éjszaka a porból levés misztériumát sejteti. Fehér mész és természetes fa, a fedélszék látható lucfenyő gerendái, az ablakok-ajtók tölgyfái és a bükkfa tetőzsindely.

 
Callmeyer Ferenc, a Szent István kápolna tervezője és építésze
 
A két keresztút története
Templomunk ajtaján belépve rögtön feltűnik, hogy két különböző stáció képei néznek egymással farkasszemet. A bal oldalon láthatjuk az eredeti, többek szerint nulla művészi értékkel rendelkező sorozatot, amelyen az alakok nem feltétlen "életszerű" helyzetekben, ill. arckifejezésekkel, ám sokkal inkább felismerhető módon vannak ábrázolva. A jobb oldalon pedig egy színesebb, általában a műértők körében elismert szépségű, de a modern művészetet némely irányvonalát nem kedvelők számára első látásra felismerhetetlennek tűnő képsort találunk. A képek alatt az egyértelműség kedvéért kis táblákon - melyek egyesekben szép emlékeket idéznek - magyarázószöveget is láthatunk. Vitathatatlan azonban, hogy egyházközösségünk életét kissé felrázta a Bercz Antal által készített alkotás, melyet 2000-ben templomunknak ajándékozott. Az is tény, hogy a képeket nem mindenki fogadta szívesen. Akkor ezt megvitattuk, és végül amellett döntöttünk - plébánosunk enyhe sugalmazására - hogy mindkét képsort a falakra függesztjük. A két keresztút lehet a diplomácia jele, de lehet a viszályé is. Mindenesetre egyedivé tette templomunkat. A keresztútról, ill. történetéről további cikkeket olvashatunk... Keresztút Korabeli ironikus tézisek      Jézust halálra ítélik    Jézus vállára veszi a keresztet    Jézus először esik el a kereszt súlya alatt    Jézus Anyjával találkozik a keresztúton   Cirenei Simon segíti vinni Jézusnak a keresztet   Egy asszony (Veronika) megtörli kendőjével Jézus arcát   Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt   Jézus beszél a síró asszonyokhoz   Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt   Jézust megfosztják ruhájától   Jézust keresztre szegezik   Jézus meghal a kereszten     Jézust leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik (Pieta) Jézust a sírba fektetik    
Figyelmeztetés
Weboldalunkon cookie-kat használunk. Ezek egy része nélkülözhetetlen az oldal működéséhez, míg mások az oldal és a felhasználói élmény javítását segítik (követő cookie-k). Ön eldöntheti, hogy engedélyezi-e a sütiket vagy sem. Felhívjuk figyelmét, hogy ha elutasítja őket, előfordulhat, hogy nem fogja tudni használni a webhely összes funkcióját.