Honlap Templomunk Plébánosunk


rm1.jpg
cimer.jpg
Plébánosunk
Bagi Ferenc

1980-ban szentelték pappá Ferenc atyát. Hálás a Gondviselőnek, hogy élete során mindig küldött hozzá jó embereket, szerzetesnővéreket, szeretetteljes tanár néniket, bátor, templomba járó pedagógusokat, nagyszerű főnököket.

- Albertirsán születtem 1954. december 7-én. Hatodiknak érkeztem, két testvérem a születésem előtt meghalt. Természetes volt, hogy a család együtt megy vasárnap a szentmisére és mindennap közösen imádkozik.

Tízéves koromban meghalt az édesapám. Az édesanyám elvállalta a takarítást és a fűtést a helyi iskolában, ahol ezután laktunk. Az iskola közvetlen a templom mellett állt, így sok időt töltöttem a plébánián. Hetedikes koromtól fogva rendszeresen ministráltam. Egy nagyszerű káplán szolgált akkor Irsán, Baranyai László. Mikor káplán nélkül maradt a falu, akkor is kötődtem a plébániához, Döbrössy Béla plébános úrtól is sokat tanultam. Már gyerekként keresztúti ájtatosságot vezethettem, amelyen szerzetesnővérek is részt vettek, akik a feloszlatásuk után ott maradtak a faluban. Az ő imájuk és egy dunántúli, teljesen ismeretlen, igali tanár néni (Ági néni) imája is döntő hatással bírt az életemre.

A tanárok között volt egy vallását gyakorló pedagógus, Diószeghy Sarolta (Sárika néni), akinek a tanúságtétele sokat jelentett a számomra.

A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumba jártam. Itt is voltak jó pedagógusok. Böbe néni, az osztályfőnök tanította a matematikát, és mellette volt ideje emberségre is oktatni minket. Nem is beszélve a három Velkey testvérről! Jó volt egy-egy tanárunkkal a templomban is találkozni.

A latin közmondás:
Válaszd ki, kit szeress! "szinkronizált" változatát írattam az elsőmisés szentképemre:

"Megtaláltam, akit szeret a lelkem" (Én 3,4).

25 év után pedig ezek a gondolatok kerültek rá:

"Egyet kérek Tőled, csak egyet kérek Tőled, soha ne kételkedjem szeretetedben" (vö. Fil 1,21-23) és
"Inkább álljak a Te házad küszöbén, mint hogy lakjam a hatalmaskodók palotáiban" (Zsolt 84)


A három mondat összefoglalja egész életemet, de különösen az elmúlt 30 évet. Érettségi után két év katonaság, majd az egri szeminárium következett. 1980-ban ötödév végén júniusban diákonussá szenteltek. Pécelre kerültem káplánnak. December 7-én, születésnapomon szentelt pappá Bánk József érsek-püspök úro Rövid ideig voltam csak Pécelen, innen Rádra és Pécelre 'kerültem, majd Dunavarsány következett, ahol öt és fél évig voltam káplán. Két évet Tiszakécskén, majd egy évet Szolnokon tölthettem. 1990 óta vagyok Lakiteleken, 2000-től Nyárlőrinc is ide tartozik, de közben kisegítő tábori lelkészként Kecskemétre is bejártam. Mindmáig meghatározza papi életemet, hogy nagyszerű főnökeim voltak.

Vallásukat gyakorló, istenszerető emberek laknak Lakiteleken és Nyárlőrincen is. Fiatal házasaink havonta szentségimádást tartanak, alkalmanként több csoportban is egy-egy családnál összejönnek, imádkoznak és különféle házas hétvégékre, lelkigyakorlatra is eljárnak. Szép számmal vannak közöttük 3-4 gyermeket vállalók is. Az egész pici csecsemőket is hozzák minden vasárnap a templomba. Néhány fiatal minden vasárnap gitáros énekkel, zsoltárénekléssel gazdagítja a szentmisét. A domonkos és bencés harmadrendiek minden héten közösen zsolozsmáznak a templomban.

Az elmúlt 20 év alatt rendkívül képzett tanárok hitoktattak és vezették el a gyermekeket, de a felnőtteket is a szentségi életre. A hittanosok mindkét faluban minden évben dobogós helyre kerülnek az egyházmegyei hittanversenyen is. Olajos István igazgató úr Kárpát-medencei versenyei a Keresztény Élet olvasói előtt is ismertek.

Kis túlzással azt is mondhatnám:
Lakitelek=Népfőiskola. Lezsák Sándor alelnök úrtól nemcsak türelmet tanulhattam, de a személyes kapcsolatok fontosságát is. A falu és az egyházközség életében is meghatározó a templom és a Népfőiskola közötti kapcsolat.

[Keresztény Élet]